Louis:-Mert szeretlek..és tudom,hogy te is így érzel.-nézett mélyen a szemebe ami gyönyörű volt,de megszakítva a pillanatot,elkezdtem idegeskedni és úgy tenni mint akit nem érdekel.
Én:-Öhm..na...nekem mennem kell.-kapkodtam össze-vissza.
Louis:-De Trix...Lilly!-kiabált utánam,de akkorra már az ajtón kívül voltam.
Kirohantam az ajtón és össze-vissza kapkodtam,miközben a fejemet fogtam és azt hajtogattam:"Úr Isten,miért?!"Majd berohantam a szobámba és felöltöztem.
Miután felöltöztem,lerohantam a konyhába és fogalmam sincs miért,de bekaptam egy Algopirint.Talán az idegességem miatt..ki tudja.. majd kerestem valami rágó,vagy cukorka félét és bekaptam azt is.Közben Niall jön le az emeletről.
Niall:-Trix,jól vagy?-kérdezte aggódva.
Én:-Persze Niall,nagyon jól..-válaszoltam mintha minden rendben lenne.
Niall:-Idegesnek látszol..-gyanakodott az ír srác.
Én:-Nem vagyok ideges..-mondtam miközben a kezemben lévő poharat szilánkokra roppantottam.Ezzel együtt a kezemből is ömlött a vér.
Niall:-Na tessék már csak ez hiányzott..szóval ideges vagy..mi a baj?-kérdezte miközben egy ronggyal bekötötte a kezem.
Én:-Niall..lefeküdtem Louissal..-vallotam be.Egy percre Niall megállt és felemelte fejét.A szemei egyenesen az enyéimbe fúródtak.
Niall:-Ezt nem mondod komolyan?...
Én:-Sajnálom..-kezdtek könnyek hullani a szememből.
Niall:-Gyere ide..-majd hosszasan megölelt én pedig kisírtam magam.Hatalmas öleléseket tud adni..ilyen támaszra van szüksége az embernek.-Figyelj..menjünk el egy kicsit sétálni..
Én:-Jó.-mosolyra húztam a számat és letöröltem könnyeimet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése